A MoMa válaszolt kérdéseinkre

Korábban feltett kérdéseinkre elsőként Bokros Lajos, a Modern Magyarországért Mozgalom elnöke válaszolt. Az elnök úr válaszlevelében jelezte, hogy “a kérdések zöme rendkívül komoly, igen időszerű és nagyon lényegbevágó”. A válaszokat az alábbiakban tesszük közzé. A pártelnök úr felajánlotta a további párbeszédet is számunkra. Köszönjük!

VÁLASZOK

az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete elnökének kérdéseire

(a megfogalmazott kérdések sorrendjében)

 1. Teljes mértékben tiszteletben kívánjuk tartani a gyermekek és szülők nemzetközi egyezményekben rögzített jogait, amelyek nyilvánvalóan elsődlegességet élveznek a hazai jogszabályokkal és joggyakorlattal szemben. Ezt az Európai Unió vontakozó egyezményei külön is megerősítik.

A közoktatás elsősorban az állam feladata, míg a (köz)nevelés az iskola, a szülők, a társadalom közös tevékenységének eredménye. Nem érdemes játszani a szavakkal, mert mind az oktatás, mind pedig a szélesebben értelmezett nevelés komoly állami hozzájárulást és szerepvállalást igényel.

2. A szülői jogok nem korlátlanok abban a tekintetben, hogy a gyermek melyik életkortól és milyen formában vesz részt a kötelező közoktatásban. Az iskolaelőkészítő, felső csoportos óvodai oktatáskötelező kell legyen. Abban lehet a jogszabály rugalmas, hogy ezt a gyermek 5, vagy 6 éves korától veszi igénybe. Ez utóbbiban a döntés joga a szülőé, amihez azonban az óvodapedagógus tanácsát ki kell kérni és ha halasztás indokolt, arról gyermekorvos által ellenjegyzett állapotfelmérési jelentést kell készíteni.

3. Az oktatás sohasem ingyenes. A kérdés csak az, hogy az oktatás költségeit milyen mértékben fizeti meg a szülő a szolgáltatás igénybevételének helyén és időpontjában, illetve milyen mértékben fizeti megaz egész társadalom az adókon keresztül közvetlen állami, vagy önkormányzati szerepvállalás formájában. A közoktatásban nyilvánvalóan az utóbbinak döntő szerepe van.

A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) javaslata az, hogy a személyi jövedelemadóból származó bevételek teljes mértékben a mainál jóval nagyobb alapegységekbe szervezett települési önkormányzatoké legyenek. A közoktatási feladatokat vissza kell adni a járási méretű önkormányzatoknak.

A tankönyvellátás liberalizálása bizonyosan nem a finanszírozással, hanem a tanszabadság helyreállításával függ össze, amit természetesen támogatunk.

4. Az iskolai autonómia a tanszabadság értelmében helyreállítandó, amihez a működés és a karbantartás, valamint a kötelező tantervi feladatokon túlmenő, szabadon választható oktatási, készségfejlesztő és szabadidős tevékenységek finanszírozásában érvényesülő önállóság járul, a települési önkormányzatok és a szülői közösségek erőteljes felügyelete mellett.

Az iskolaigazgatót pályázat útján, a tantestület véleményének meghallgatása után az iskolafenntartó(illetékes önkormányzat, egyház, alapítvány, stb.) nevezze ki, munkáltatói jogainak, szakmai vezető funkciójának visszaállítása mellett. A gazdálkodási autonómia a fentieknek megfelelően korlátozott.

5. A tankötelezettséget 18 éves korig feltétlenül, azonnal vissza kell állítani. Ez a  kötelezettség azonban visszamenőleges hatállyal nem érvényesíthető. Az „elveszett korosztályok” számára lehetővé kell tenni minimum két év ingyenes többlet iskoláztatást, amennyiben erre igényt tartanak. Elsősorban aközépfokú szakképzés bővítése lehet a leginkább járható út.

6. Tanköteles diákok után az állam fejkvóta szerint azonos összeget fizet bármelyik iskolafenntartónak. Többlet fejkvóta kizárólag a nemzetiségi oktatásban résztvevő osztályokra érvényesíthető, az egyházi iskolákban nem. A fejkvóta korosztályok szerint növekvő, korosztályokon belül azonban szigorúan azonos mértékű és nem oktatási tevékenységre semmiképpen sem felhasználható céltámogatásformájában jut el az iskolafenntartóhoz.

7. A közoktatás területén általános elv, hogy a kötelező előírások minimális mértékűek legyenek. Semmilyen különböztetés nem teendő az állami, egyházi, alapítványi, stb. iskolák között. Az állam szabályozza a minimális iskolaméretet, ami nyolcosztályos iskolát feltételezve átlagosan 200, de minimálisan 180 tanulót jelent. Ezzel megvalósítható a minimálisan 25 fős osztálylétszám. Ez alatt kizárólag nemzetiségi oktatás támogatható.

8. A KLIK azonnal felszámolandó, hiszen abszolút felesleges és káros intézmény. A tankerületek megmaradnak, de ezek nem szakmai, munkáltatói felügyeletet kell, hogy jelentsenek, hanem csak azt, hogy a területükön élő iskolaköteles korú tanulókat a szóbanforgó iskolába mindenképpen fel kell venni. Enélkül ugyanis vagy csak felvételi vizsga dönthet az iskolaválasztásban, ami az általános iskolai korosztályoknál (legalábbis az alső tagozatban) nem kívánatos, vagy pedig a kapcsolati tőke fokozott bevetése (korrupció) lesz jellemző, ami pedig üldözendő.

9. A tanszabadság keretében a helyi tantervek visszaállítandók. A kötelező óraszám ezzel egyáltalán nem függ össze. Lennie kell egy minimumnak és egy maximumnak minden évfolyamon. Az egész napos iskola támogatandó.

10. A mindennapi testnevelés igénye helyes, megvalósulása azonban tekintetbe kell vegye az eltérő helyi adottságokat. Kívánatos viszont, hogy a minimális iskolaméret feletti iskolákban legyen mindenhol tornaterem. Ennek elérése alapvető nemzeti érdek, ezért kiemelten támogatandó.

11. A tanszabadságba belefér, hogy az egyházi iskolákban legyen hittan, az államiakban pedig az egyetemes emberi kultúra befogadását megalapozó, komoly magatartásformáló iránymutatás(osztályfőnöki óra). Ugyanilyen fontos az állampolgári, háztartási és alapvető jogi, valamint elemi pénzügyi ismeretek elsajátítása minden iskolában.

12. Kötelező óvoda csak iskolaelőkészítő jelleggel legyen (lásd 2. pont). Ha viszont a szülő szabadon dönthet az ezt megelőző kisgyermekkori óvodai ellátás igénybevételéről, akkor ezzel arányosan a települési önkormányzat legfeljebb arra kötelezhető, hogy legalább egy évvel előre bejelentett igény esetén legyen a lakóhelyen férőhely, akár állami, akár magánóvodában.

13. Ez a települési önkormányzat feladata azonosan a megelőző pontban írottakkal.

14. Támogatjuk az egész napos iskolát, de igénybevétele nem lehet kötelező. (Az értelmes délutáni elfoglaltság nem más, mint az egész napos iskola.) Bármelyik alternatíva választásának feltételeit az iskolafenntartó biztosítja.

15. Betiltani nem kell semmit. Ha van lehetőség egész napos iskolára és a minimális-maximális heti óraszám törvényben rögzített, akkor a nulladik óra – legalább alsó tagozaton – tipikusan kiesik. (A szülők leszavazhatják.)

16. Iskolarendőrre nincs szükség, ez bízvást megszüntethető. Kellene viszont vonatrendőrség, metrórendőrség, stb. és sokkal több járőr a közterületeken. A rendőrök feladata a gyermekek védelme, biztonságos közlekedésük biztosítása. Felvilágosító, kábítószerfogyasztást és bűncselekmény elkövetését megelőző tevékenység része kell legyen a kötelező tananyagnak. Szükség esetén ezen túlmenő szakmai segítseget is adunk az iskoláknak.

17. Ha a rendőrök védik a gyermekeket, akkor egészen kivételes esetektől eltekintve nincs szükség igazoltatásra, valamint a szülő és a tanár értesítése, beleegyezése nélkül foganatosított  hatósági intézkedésekre.

18. A pedagógusok munkaterheiről az iskolaigazgatónak kell döntenie. A pedagógusok tevékenysége annyira szerteágazó, egymástól annyira eltérő, hogy erről törvényben rendelkezni értelmetlen, felesleges és káros. Ha az iskolaigazgató visszakapja a munkáltatói jogokat, akkor ebbe nemcsak a felvétel és az elbocsátás, hanem a munkakör és a konkrét munkaterhelés meghatározása is beletartozik. Ugyanez vonatkozik a bérezésre. Értelmetlen mindenféle életpálymodell és országos érvényű merev szakmai bértáblázat. A pedagógusokat munkájuk mennyisége és minősége szerint kell megfizetni.

19. Ugyanez vonatkozik az óvodai és bölcsődei dolgozókra is.

20. A szakmunkásképzésben a német-osztrák-svájci minta követését tartjuk üdvözítőnek. Megfontolandó a tízosztályos általános iskola, amit minimum kettő, de leginkább négy évi középiskolai jellegű szakoktatás követne. A szakoktatásban vállalati együttműködésre van szükség, hiszen ennek része a gyakorlati oktatás, a műhelymunka, ami tipikusan heti 3 nap. Ez azonban már maga is élethosszig tartó tanulást követel. Nincs ellentmondás a szakma elsajátítása és a további szakmakövető fejlődés között.

21. A szervezeti és működési szabályzatok felülvizsgálata a tanszabadság helyreállítása, az önkormányzati felügyelet és finanszírozás megvalósítása, az iskolaigazgató korábbi jogállásának visszaállítása és további megerősítése miatt elengedhetetlen lesz. Azonnal nem lehet megcsinálni, körülbelül két év kell hozzá, feltéve, hogy a jelzett és szükséges reformok a kormányváltás után azonnal elindulnak és akadálytalanul megvalósulnak.

Bokros Lajos

egyetemi tanár,

Közép-Európai Egyetem,

európai parlamenti képviselő,

elnök,

Modern Magyarország Mozgalom                               Budapest, 2013. IX.28.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s