Az intézményi tanács – lehetőség jogaink visszaszerzésére!? Rajtunk múlik

kézfogásA köznevelési törvény 2013. augusztus végi módosítása ugyan a pedagógusbérek miatt történt, a kormányzat belecsempészett egy olyan apró módosítást, amely talán lehetőséget ad a diák és szülői érdekek szervezett, a pedagógusokkal, esetleg a helyi önkormányzattal is összehangolt képviseletére. Az új szabályozás szerint október 15-ig kell létrehozni minden iskolában az úgynevezett intézményi tanácsokat, a helyi közösségek érdekeinek képviseletére szolgáló szervezetet, amelynek nem csak joga, hanem kötelessége is, hogy nyomást gyakoroljon az állami fenntartó-mamutra.

Sokan ebben az intézkedésben csak még egy adminisztrációs terhet látnak, amit az intézményvezetők nyakába varrtak, ám ha a szülőknek sikerül szervezetten fellépnie, összefognak a nevelőtestülettel és arra is építenek, hogy a legtöbb önkormányzatnak fáj még iskolái elvesztése, talán el lehet juttatni a fenntartóhoz legfőbb problémáinkat. Nagyon fontos lehetőség ez, amit kihagyni vétek. Ha sok intézményi tanács fogalmaz meg hasonló véleményt, esetleg megfogalmazza elvárásait, követeléseit, vagy akár csatlakozik valamelyik számára is szimpatikus kezdeményezéshez, petícióhoz, eléri a kormányzat ingerküszöbét is az, aminek a megváltoztatásáért tennünk kell annak érdekében, hogy ne sérüljenek tovább a gyerekek, a szülők és a tanárok nemzetközi szerződésekben rögzített jogai.

A köznevelési törvény hatálya alá tartozó valamennyi intézményben az intézményi tanács legalább a szülők, a nevelőtestület és a helyi önkormányzat azonos számú képviselőjéből áll, de tagokat delegálhat a diákönkormányzat, illetve a helyi történelmi egyházak. Azt javasoljuk minden iskola szülői szervezetének, hogy egyrészt ügyeljenek arra, hogy legitim módon, saját szervezeti szabályaiknak megfelelően döntsék el, ki képviseli az iskola szülőit a tanácsban, másrészt mindenképpen segítsék a diákokat is abban, hogy hasonlóan delegáljanak tagokat – legalább a középiskolákban -, mindenképpen vegyenek részt a tanácsban, hiszen az iskolának elsősorban róluk kell(ene) szólnia. A törvény szövegéből nem egyértemű, hogy a diákrészvételnek előfeltétele-e az egyházi (illetve szakiskolában, szakközépiskolában a helyi kamarai) részvétel. Értelmezésünk szerint nem.

Az intézményi tanácsot, mivel az új jogszabály miatt kötelező, az intézményvezetőnek kell előkészítenie egy olyan bizottság létrehozásával, amelybe minden érintett ugyanannyi tagot delegál. A bizottság feladata a tanács megalakulásának előkészítése, a mi olvasatunkban az alakuló ülés időpontjának meghatározása, a létrejövő szerv ügyrendjére vonatkozó javaslattétel, valamint az intézmény, az iskola SzMSz-e szükséges módosításának előkészítése. Az SzMSz módosítása azért szükséges, mert a végrehajtási rendelet szerint ebben kell meghatározni a vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formáját, rendjét. A módosításhoz ki kell kérni a szülők, illetve, ahol van, a szintén szülői részvétellel működő iskolaszék véleményét is.

A szabályozás meglehetősen kétértelmű. A delegáló oldalak elvileg csak javaslatot tehetnek arra, hogy az intézményvezető kiket jelöl ki egyes oldalak képviseletére. Ha azonban a szülők és a diákok is megfelelő módon választják meg képviselőiket, nem nagyobb a valószínűsége annak, hogy ezt az iskolaigazgató felülbírálja, mint hogy megváltoztatná az önkormányzat képviselő-testületének hasonló döntését. Az intézményi tanácsot az ügyrend elfogadása és benyújtása után az Oktatási Hivatal jegyzi be, amely által jogi személyiséget is nyer. A hivatal még jogosult az ügyrend felülbírálatára. Megalakulása után a tanács ingyenesen használhatja az iskola infrastruktúráját a működéshez, a napi iskolai működés akadályozása nélkül – az persze kérdés, hogy az állami vagy az önkormányzati fenntartású részét, tehát hogy ki fizeti a révészt. A mi olvasatunkban, mivel a tanács feladatai közvetlenül az oktatáshoz kötődnek, a finanszírozási kötelezettség a KLIK-é.

A fentiek miatt a bizottság létrejötte és az intézményi tanács megalakulása közötti időszakban össze kell hívni (a legtöbb iskolában újra, rendkívüli ülésre) az iskolai szülői szervezetet, amely megválasztja az intézményi tanács szülő tagjait és véleményt mond az SzMSz tervezett módosításáról. Érdemes ezen az ülésen arról is beszélni, milyen mandátummal ruházza fel az iskola szülői közössége a választott tagokat, mely kérdésekben kívánják feltétlenül hallatni a hangjukat. Nyilván szóba fog kerülni sok helyen a testnevelés órák biztonságos megtartásának igényétől a végleges tantárgyfelosztás igényéig számos ügy.

Az intézményi tanács megalakulásakor elnököt választ. Új elem a szabályozásban, hogy elnök csak olyan személy lehet, aki az adott településen él. Nem tudni pontosan, hogy ebből a szempontból a fővárosban maga Budapest vagy a kerületek jelentik a települési szintet. A mi értelmezésünk szerint az utóbbi, tehát az adott kerületben lakó személy lehet a tanács elnöke.

Az iskolaigazgató, intézményvezető félévente köteles beszámolni az intézményi tanácsnak az intézmény működéséről, a tanácsnak pedig ki kell alakítania és el kell juttatni álláspontját az állami intézményfenntartó mamut, a KLIK felé felé. Az intézményi tanácsnak joga, hogy véleményt nyilvánítson az iskola működésével kapcsolatos minden kérdésben, mostantól fogva az igazgató ennek véleményét is köteles kikérni a belső szabályzatok illetve munkatervek elfogadása előtt. A nevelőtestület dönthet úgy, hogy bizonyos döntési jogköröket az intézményi tanácsra ruház át.

A szabályozás legkétesebb eleme az, hogy a tanácsok „az iskola működésének támogatására” alapítványt hozhatnak létre. Egyrészt felveti a kérdést, hogy miért lenne erre szükség, hiszen a finanszírozást az államnak kötelessége biztosítania. Másrészt felmerül az is, mi lesz a most is működő iskolai alapítványokkal, szándék-e ezek tönkretevése is. Mivel ma a szülők nagy része személyi jövedelemadója 1%-át az iskolai alapítványnak szokta felajánlani, nem szabad engedni a bejáratott iskolai alapítványok ellehetetlenítését.

Javasoljuk, hogy a helyi, települési érdekek összehangolására hozzanak létre települési szintű szülői szervezetet, akár az intézményi tanácsi delegáltak részvételével. Hasonlóan támogatnia kell a szülőknek a települési diákönkormányzatok (újra) alakulását, és azt, hogy a meglévőek lépjenek ismét a nyilvánosság elé. Ez alapot jelentene egy járási, megyei, regionális és országos szinten alulról építkezve létrehozott országos szülői tanács megalakulásához, a választott képviselők útján létrejövő legitim országos szülői képviselethez. Fel kell ugyanis valakinek vállalnia a valós szülői érdekek artikulálását, a szülők képzését és valódi képviseletét.

Jogszabályi háttér:

Köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény)

73.§ (2) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat.

(3) Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre.

(4)Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell létrehozni.

(5) Az intézményi tanács

a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti,

b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével,

c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására,

d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik,

e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra,

f) ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba.

(6) Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre.

(7) Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

(8)Az intézményi tanácsról az (5) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza az intézményi tanács hivatalos nevét.

97. § (27) Amennyiben a 73. § (3) bekezdése szerinti intézményi tanács nem jött létre, a 73. § (4) bekezdése szerinti intézményi tanács alakuló ülését az érintett iskola intézményvezetője a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvény hatálybalépését (2013. augusztus 30.) követő negyvenöt napon belül hívja össze.

 

(70.§ 2) A nevelőtestület

a) a pedagógiai program elfogadásáról,

b) az SZMSZ elfogadásáról,

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,

e) a továbbképzési program elfogadásáról,

f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

g) a házirend elfogadásáról,

h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,

i) a tanulók fegyelmi ügyeiben,

j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,

k) jogszabályban meghatározott más ügyekben

dönt.)

Végrehajtási rendelet (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet)

121. § (1) Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti

a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,

b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei,

c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka,

d) az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó,

e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői,

f) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat,

g) a települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén – amennyiben nem az iskola fenntartója – az országos nemzetiségi önkormányzat,

h) szakiskolában és szakközépiskolában az illetékes területi gazdasági kamara képviselője (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában az a)-h) pont alattiak együtt: érdekeltek).

(2) Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában.

(3) Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba

a) a nevelőtestület,

b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók legalább húsz százalékának szülei,

c) az iskolai diákönkormányzat, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka,

d) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat,

e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház,

f) szakiskolában és szakközépiskolában az érintett helyi gazdasági kamara.

(4) Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat.

(5) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez.

(6) Az intézményi tanács dönt

a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,

b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá

c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza.

(7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

(8) Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

(9) Intézményi tanács hiányában az erre jogosultak iskolaszék létrehozását kezdeményezhetik.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s