Az önkéntesség, ami kötelező

önkéntesEddig csak az amerikai sorozatokból ismertük azt, amikor a szabálysértést elkövető diákokat ingyenes, kötelező munkára ítélte a bíró. A magyar középiskolások számára most jogszabály írja elő ezt. A jelenlegi szabályozás szerint 2016-tól nem érettségizhetnek azok a 12. évfolyamos diákok, akik 9-11. évfolyamon nem dolgoztak 50 órát „önkéntesként” a kormány által meghatározott feltételek szerint. Az alapötlet jó, de a szabályozás bonyolult, meglehetősen életszerűtlen, viszont az iskolákra és a családokra egyaránt igen jelentős adminisztrációs feladatokat terhel. Az alábbiakban az illetékes minisztérium információira épülve adunk tájékoztatást a feladatról.

Az EMMI tájékoztatója így definiálja az előírt feladatot: „a közösségi szolgálat olyan, a közösség javát szolgáló tevékenység, amely fejleszti a diákok személyes és szociális kompetenciáit, erősíti felelősségérzetüket, csapatmunkára készíti fel őket.” A köznevelési törvény ettől némileg eltérően határozza meg a fogalmat, e szerint a közösségi szolgálat: „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet egy erre a célra – uniós forrásból fejlesztett – honlapot is működtet, amelyen ötleteket kaphatnak a tanácstalan diákok és szülők, hogy merre is induljanak ilyen kötelező helyet keresve. A sokat vitatott Nemzeti Pedagógus Kar megalakulása után átveszi az információnyújtás feladatát és felügyelni is fogja a teljesítést.

Az önkéntesség a következő területeken teljesíthető a honlap szerint:

„- egészségügyi,

– szociális és jótékonysági (bármit jelentsen is ez – a szerk.)

– oktatási

– kulturális és közösségi

– környezet- és természetvédelmi

– polgári- és katasztrófavédelmi

– közös sport- és szabadidős tevékenység óvódáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel.”

Egészségügyben a fogadó intézmény köteles a diák mellé mentort biztosítani, a szociális és jótékonysági tevékenységnél ez csak lehetőség, a többi területen a diáknak önállóan kellene boldogulnia. Ez némiképp ellentmond minden olyan szakmai előírásnak, ami általánosan az önkéntesekre vonatkozik, tehát nyilvánvalóan nem szándéka a jogalkotónak, hogy a diákok a kötelező 50 órán túl tovább önkénteskedjenek az adott területen.

Az önkéntes tevékenység megszervezése elvileg a középiskola feladata, azt a három évre arányosan elosztva kellene megszervezni. Ehhez képest az intézmények nagy részének nincs kapacitása, de kapcsolatrendszere sem a szervezéshez, így a szülőkre vagy magukra a diákokra hárul a ’munkahely’ felkutatásának feladata, az iskola csak az adminisztrációs hátteret biztosítja.

Ha az iskola mégis meg tudja szervezni a munkát, a jogszabály az 50 órából 10 órát biztosít a pedagógus részére, hogy felkészítse a diákokat (5 óra) illetve megvitassák a megszerzett tapasztalatokat (további 5 óra). Ebbe, ha van, a mentor is bevonható.

A portál szerint – bár ezt a jogszabály csak a személyes segítésre vonatkozóan tartalmazza – egyszerre legalább egy órát, azaz 60 percet kell dolgozni, 180 percnél hosszabban azonban tilos. Az utazás nem számít bele a munkaidőbe.

Az adminisztráció sem egyszerű, az előírásokról a portál a következőket írja:

„A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.”

Az iskola dokumentálási kötelezettségei a szülőket és a diákokat is igencsak érinti.

„ A közösségi szolgálat középiskolai dokumentálásának kötelező elemei:

– a tanuló által kitöltött Jelentkezési lap, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő, gondviselő egyetértő nyilatkozatát,

– az osztálynaplóban, bizonyítványban és a törzslapon dokumentálni kell a közösségi szolgálat teljesítését,

– az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

– az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iskola iratkezelési szabályzatában rögzíti, a szükséges dokumentumokat pedig 5 évig meg kell őrizni.

– az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködésről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.”

 

Jelenleg további információkat a www.kozosseg.ofi.hu oldalon találhatnak az érdeklődők, de felívjuk a figyelmet arra, hogy az ott szereplő szervezetek semmiképpen sem egyedüli befogadók, a fenti tevékenységi területeken bárki biztosíthat ilyen munkahelyet, önkormányzat, civil szervezet, sőt – mivel a jogszabály nem korlátozza – akár vállalkozás is.

Ez a munkavégzés nem keverendő össze a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény 2005. évi LXXXVIII. Törvény szerinti önkénteskedéssel, arra egészen más szabályok vonatkoznak.

Érdemes az adott iskola vonatkozó belső szabályairól, eljárásrendjéről az intézménynél tájékozódni mielőtt szervezni kezdünk bármit. Főként arról érdemes érdeklődni, hogy az intézmény részt vállal-e a munka szervezésében, felkészíti-e a gyereket vagy ez a feladat is teljes mértékben a családra hárul. Ez a pedagógusok jelenlegi megnövelt terhei miatt elég valószínű.

 

A törvény végrehajtási rendeletének (20/2012. EMMI) vonatkozó szabályai:

94. § Az iskola által használt nyomtatvány

w) a közösségi szolgálati jelentkezési lap

99. § (3) Az egyéni törzslap tartalmazza

g) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat,

101. § (1) A pedagógus a tanórai foglalkozásokról az órarendnek megfelelően osztálynaplót vezet.

(6) (6) Az értékelő naplórész..

d) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat tartalmazza.

133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

(2) A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,

e) a környezet- és természetvédelemi,

f) a katasztrófavédelmi,

g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős

területen folytatható tevékenység.

(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.

(4) A középiskola a 9-11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.

(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként

a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,

b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,

c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,

e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s