Miért nem működik a „figyeljünk a gyerekre, ha a kutyával van” elve

A tanács így szól: „Figyeljünk a gyerekekre, ha a kutyával vannak”. A tenyésztők azt tanácsolják, hogy ne hagyjuk a kutyát egyedül a gyerekekkel, bármennyire is barátságos fajta. Az állatorvosok azt mondják, hogy ne hagyjuk a kicsiket a kutyáinkkal egy szobában egyedül. A kiképzők szerint bármelyik kutya megharaphatja a gyereket, ezért ők is azt tanácsolják, hogy figyeljünk rájuk ha együtt vannak. Mindenki érti a lényeget, de miért nem működik? Miért kell évente kb. 800 000 amerikainak orvosi segítséget kérnie kutya által okozott sérülés okán? Ráadásul több mint a fele 5 és 9 év közötti gyerek.

kutyagyerek

Figyeljük meg a képen: a gyerekekben semmi rossz szándék nincs. Ugyanakkor a kutya szája szorosan zárt és a „félhold szemek” jelenséget látjuk. Avatkozzunk közbe.

A harapások oka nem a szülők felelőtlen viselkedése. A szülők figyelnek. A probléma ott kezdődik, hogy senki nem tanítja meg a szülőket arra, hogy MIRE figyeljenek. A szülők nem ismerik „kutya testbeszédet”, így azt sem, hogy milyen viselkedés lehet a vészhelyzet előjele. Ráadásul sok szülő beleesik abba a csapdába, hogy mivel a gyerek nem akar semmi rosszat, nem figyel fel a kutya korai stressz jeleire.

A jó hír, hogy mindez tanulható.

Itt van egy lista, ami segítheti a megértést:

  • A „jó kutya” laza testtartású relaxált és mozgékony. Figyeljünk fel a jelekre, ha a kutya megmerevedik a gyerek közelében, vagy laza testtartása helyett merev testtartást vesz fel. Ha azt látjuk, hogy a kutya merev vagy abbahagyja a lihegést, és visszatartja a lélegzetét, lépjünk közbe. Ezek a jelek korai figyelmeztető jelek a kutya stresszes állapotáról.
  • Figyeljünk fel rá, ha a gyerek nem megfelelően viselkedik. Lépjünk közbe, ha a gyerek a kutyára mászik vagy lovagolni akar rajta, húzza a fülét, rángatja a farkát, vagy húzkodja az állát, alsó ajkát vagy egyéb módon szekálja a kutyát. Ne azon örvendezzünk, hogy micsoda türelmes kutyánk van, ha tűri ezt, hanem vessünk véget ennek a viselkedésnek. Ne tegyük fel a youtube-ra videóinkat, amiben a gyerekünk a kutyát rángatja. L
  • Figyeljünk a korai stressz jelekre Mindhárom azt jelzi, hogy közbe kell lépni és a gyereket és a kutyát el kell szeparálni egy időre:
  • Ásítozás, ami nem az ébredést követi, nem logikus időben történik
  • „Félhold szemek” – amikor a kutya szemeiben láthatóak a külső fehér szélek (lásd kép)
  • Szájszél nyalogatása, amikor a kutya nem eszik, illetve körülötte sem esznek
  • Figyeljük a kutya elkerülési viselkedését. Ha a kutya elmegy a gyerek mellől, akkor akadályozzuk meg, hogy a gyerek kövesse. A kutya azért megy el, mert megunta a „játékot”és szeretne egyedül illetve nyugodtan lenni. Ha ezt nem teheti meg, a következő az lesz, hogy rámorog, vagy a gyerek felé kap, mivel ő nem tudott elmenni, ezért a gyereket próbálja majd elijeszteni. Ne várjuk meg, míg a kutyánk a második opciót választja.
  • Figyeljünk a morgásra. Hihetetlen sokszor hallottam a következőket: – „Ó, mindig morgós volt, de sohasem hittük volna hogy harap!”  A kutya viselkedése egy folyamat. A kutyánál a morgás az agresszív viselkedés egyik korai jele. Figyeljünk rá! Ha a morgás nem tántorítja el a gyereket, a következő lépés lehet az, hogy a kutya felé kap, vagy megharapja. A morgás mindig azt jelzi nekünk, hogy azonnal avatkozzunk közbe.

A cikk az alábbi blogbejegyzés alapján készült:

http://www.robinkbennett.com/2013/08/19/why-supervising-dogs-and-kids-doesnt-work/

Köszönet érte Bárány Bertha Veronikának

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s