Ó, IÓ, CIÓ, ÁCIÓ, KÁCIÓ, AKÁCIÓ, VAKÁCIÓ

A magyarországi iskolások számára már csak két vagy három tanítási nap van hátra és kezdődik a két és fél hónapos nyári szünet. A legtöbb szülő számára óriási problémát jelent a gyerekek életének megszervezése ilyen hosszú időn át, hiszen a táborok drágák, a szülők szabadsága rövid és ilyenkor még az étkezést is meg kell oldani. Miközben a szünet arra is kell, hogy a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe nem vevő iskola fáradalmait kiheverjék, gondolnunk kell arra is, hogy az év csaknem egynegyedéről van szó és nekünk, szülőknek ilyenkor is kötelességünk biztosítani, hogy gyerekeink fejlődjenek, okosodjanak.

Néhány gondolat arról, hogyan hozzuk ki a legtöbbet a szünetből:

  • A szünetben az iskolai könyveknek, a füzetnek, a matekfeladatoknak és társaiknak a fiókban a helye. Ha úgy gondoljuk, gyerekeinknek a szünetben is foglalkoznia kellene azzal, ami gyengébben meg az iskolában, válasszunk játékos, észrevehetetlen formákat a kisebbeknél főleg a fejszámolás és az olvasás gyakorlására, a nagyokat meg egyszerűen hagyjuk békén. Ha a tanárok elkövetik a szünidei házi feladat feladásának eredendő bűnét, ráérünk szólni a gyereknek az iskola előtti héten, hogy nézze meg, van-e tennivalója.
  • Érdemes a maradék pár napot arra is felhasználni, hogy feltérképezzük, a barátok, osztálytársak közül ki mikor lesz otthon, mikor lehet esetleg fél vagy egész napos programokat szervezni együtt. Sokkal könnyebb a dolgunk, ha vannak előre tervezett napok, amikor 2-3 gyerek együtt lehet. Sokszor ilyen napokra nem is kell különleges programot tervezni, elég, hogy együtt lehetnek, remekül el tudják foglalni magukat. Persze fontos, hogy a dolog kölcsönösségi alapon működjön. Vagy legyen kölcsönös a vendéglátás vagy beszéljük meg a szülőtársakkal, hogy mivel járulhatunk hozzá a vendégséghez. Lehet ez gyümölcs, üdítő, de akár olyan játék is, amit gyermekünk magával vihet, hogy együtt játsszanak vele. Vegyük le egymás válláról a hosszú szünet terhének egy részét.
  • A nyáron számos lehetőség van olyan érdekes programokon való részvételre, amelyekért nem kell sokat fizetni. Fesztiválok sora kínál a gyerekeknek ingyenesen koncerteket, gyerekfoglalkozásokat. Érdemes figyelemmel kísérni a múzeumok, könyvtárak honlapjait is. A legmelegebb napokon értelmes hűsölést nyújtanak, akár teljesen ingyen.
  • A nyári szünet egyszerre nyújt lehetőséget arra, hogy a tanév közbeni mozgásszegénységet ellensúlyozzuk, de azok a gyerekek, akik szeretik, több időt tölthetnek a tévé vagy a számítógép előtt is. Míg a mozgás esetében az időjárási viszonyokra kell tekintettel lenni, a tévézés, számítógépes játék vagy internetezés esetében legyünk legalább részben mi is jelen, használjuk ki legalább egy részét annak a rengeteg tanulási lehetőségnek, amit a technológia nyújt.
  • Engedjük a gyerekeket saját ritmusuk szerint lefeküdni és kelni. Az iskolaidőben szükséges időbeosztásra ráérünk fokozatosan visszatérni augusztus utolsó napjaiban. A felsősök nagy része már szívesen veszi, ha a reggel munkába induló szülők hagyják aludni. Beszéljük meg velük, hívjanak fel, ha felébredtek, tudjunk róla, mit fognak csinálni, hová mennek nap közben. Ha tanév közben elmulasztottuk volna az önállóságra nevelést, ez kiváló alkalom.
  • Nézzünk utána, van-e olyan napközis tábor, ahol az iskolai menza áráért étkezést is biztosítanak a gyerekeknek. Tudjuk meg, milyen körülmények között vannak a táborban a gyerekek és milyen foglalkozásokat szerveznek nekik. Sajnos sok napközis tábor rosszabb, mintha a gyerekek otthon maradnak, különösen azokon a napokon, amikor hőségriadó van.
  • Számos napközis vagy ottalvós tábort is kínálnak. Az iskolai szervezésű táborokról már nyilván van információ. Az interneten tájékozódhatunk egyéb, magáncégek vagy civil szervezetek táborairól is. Érdemes odafigyelni az ár-érték arányra, mielőtt benevezünk, érdemes tájékozódni olyanoktól, akik ismerik a tábort. A legjobb táborok azok, ahol kevés a gyerekek strukturálatlan szabadideje, de kerüljük el messziről a tanulós táborokat, ahol órákat tartanak a gyerekeknek.
  • Az elmúlt 20-25 év éghajlatváltozása sajnos megváltoztatta a nyarat. Figyeljünk arra, hogy a gyerekek lehetőleg délelőtt 11 és délután 3-4 között ne legyenek a szabadban, a legmelegebb napokon keressük a légkondicionált helyeket. A legtöbb uszoda és strand egészen olcsó vagy akár ingyenes belépést biztosít a késő délutáni órákban. Ha van rá energiánk, akár munka után is el lehet még menni strandolni. A napközbeni strandolás a magas UV-sugárzás miatt nem egészséges, pancsolni délután 6 és 8 között is épp olyan szórakoztató.
  • Olvassunk a gyereknek és a gyerekkel. Ha esti meseként belekezdünk egy érdekes könyvbe, könnyen rá tudjuk venni a gyereket, hogy másnap magának olvasva folytassa. Sok gyerek a kötelező olvasmányok miatt elfordul az olvasástól, a szünet lehetőséget ad arra, hogy mentsük a menthetőt. Könyvet sem kell vásárolni hozzá, a könyvtárakban is fellelhetőek a legmenőbb könyvek, legfeljebb fel kell iratkozni a várólistára, de könyvet a gyerekek egymás közt is tudnak csereberélni.

Talán érdemes felidézni, hogy a hosszú nyári szünet eredete századokkal korábbra nyúlik vissza. Az általános iskoláztatás elterjedése idején a gyerekek nagy része június közepétől augusztus végéig nem tudott iskolába járni, hiszen a betakarításban segédkeztek. Ma már egész Európában vita tárgya, hogyan szűnjön meg a hosszú szünet (ami Európa nagy részén sokkal rövidebb ma is a miénknél). Kutatások bizonyítják, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára a hosszú, fejlesztés nélküli nyári szünet évente kb. egy hónap további lemaradást okoz azokhoz képest, akiknek a szülei szellemileg és/vagy anyagilag is biztosítani tudják, hogy értelmes nyári elfoglaltságuk legyen. A szakemberek részben a már említett lemaradás, részben a szülők szabadsága miatt is támogatják a szünetek rövidítését. Míg Nyugat-Európában a 6-8 hetes szünetből a szülők 4-6 hetet szabadságon tudnak lenni, nálunk aki dolgozik, jó esetben 1-2 hetet tud kivenni, így a 10-11 hetes szünet még akkor sem ’lefedhető’, ha a szülők külön-külön mennek szabadságra. A nagyszülők sokszor nem bevethetőek, mert dolgoznak, más településen laknak, vagy egyre gyakrabban nem tudják kifizetni a gyerekek ellátását, programokat még kevésbé. A szünet lerövidítéséhez azonban gyökeresen meg kellene változnia az iskolának, jelentősen csökkennie kellene a heti terhelésnek, ugyanakkor szakítani kellene a hagyományos órarendi tervezéssel is, több mozgástérre (és itthon pénzre) lenne szükség, hogy az iskolai tevékenység az időjáráshoz igazodhasson. A klímaváltozás szükségessé tenné az iskolák klimatizálását is, amelyek közintézményként amúgy is óvóhelyként kellene működjenek hőségriadó idején.

A rohamosan növekvő gyermekszegénység és gyermekéhezés miatt is gond a nyári szünet, hiszen a rászoruló gyerekek csak azokon a napon kapnak enni, amikor iskolában vagy napköziben vannak, egyéb napokon éheznek (míg pl. a jogosult nyugdíjasokat 365 napos ellátás illeti meg). A fővárosban ott is gond van, ahol van napközi. A hőhullámok idején a gyerekeket átmelegedett iskolaépületekben vagy a szabadban ’tárolják’, nincs sehol légkondicionálás, tehát ilyenkor sok gyereknek jobb, ha nem engedik napközibe. Ráadásul sok családnak a napközibe utaznia is kell, míg az iskolába sétálhatnak a gyerekek, sok gyerek azért nem megy nyáron napközibe, mert nem tudnak neki bérletet venni. Ha tehetjük és tudunk róla, hogy van rosszabb helyzetben lévő barátja gyerekeinknek, legalább havonta egyszer-kétszer juttassuk őket is élményhez.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s