Ajánlás a pártpolitika-mentes oktatásért

iskola és politika logoAz Eötvös Károly Intézet (EKINT) a Történelemtanárok Egyletével (TTE) közösen projektet indított iskola és politika viszonyáról, melynek keretében készült egy iskoláknak szóló egy ajánlás, amit szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani.

A projekt során a következő kérdésekre keresték a választ:

Előfordult már, hogy a pártpolitika megengedhetetlen módon beférkőzött az iskolájába? Mit tehetnek a politikusok a gyerekekkel és a tanárokkal – és mi az, amihez nincsen EKINT logojoguk?

Az elkészült ajánlás szeretne segítséget nyújtani a jelenlegi oktatási szabályozás pártpolitikai tevékenységet tiltó rendelkezésének értelmezéséhez és gyakorlati alkalmazásához.

Ajánlások:

  1. Az iskolai nevelés fontos célja, hogy a tanulókat képessé tegye a tájékozódásra a politikában, a megalapozott egyéni vélemények kialakítására és okos képviseletére, ezáltal a demokratikus közéletben való tudatos és felelős részvételre. Az iskolai nevelés fontos feladata, hogy a tanulók az emberi jogok és a demokratikus értékek iránt elkötelezett aktív állampolgárokká váljanak. A politikának mint a közélettel, közös ügyeinkkel foglalkozásnak ezért helye kell legyen az iskolában, de úgy, hogy az a demokráciára nevelést szolgálja.
  2. Az iskola kényszerű és tartós közösség, az oktatási szereplők között formális és informális függőségi viszonyok léteznek, a diákok életkoruknál és érettségüknél fogva is kiszolgáltatottak. Ebben a közösségben a tanulók és szüleik nem csak kényszerhallgatóság, gyakran cselekvésre is kényszeríthetők, az iskolai programokban való részvételről rendszerint nem dönthetnek szabadon. Ezért a politikai véleménynyilvánításnak, vitának és a politikával kapcsolatos egyéb tevékenységeknek az iskolában sajátos korlátai vannak, a gyerekeket vagy szülőket bármilyen módon érintő pártpolitikai tevékenység pedig – a köznevelési törvény kifejezett rendelkezése alapján is – valamennyi iskolában és iskolai programon (a tanulók felügyeleti ideje alatt) tilos. E korlátok betartása és betartatása, a diákok és szüleik jogainak védelme elsősorban a pedagógusok és az intézményvezetők felelőssége.
  3. Egy tevékenység pártpolitikai jellegét az adott eset valamennyi körülményének mérlegelése alapján kell megítélni. Tiltott pártpolitikai tevékenységnek tekintendő az olyan megnyilvánulás is, amely nem közvetlenül és nyilvánvalóan kötődik párthoz, de a politikai környezetben valamely párttal úgy hozható kapcsolatba, hogy az párt(ok) népszerűsítésének, azok melletti vagy elleni állásfoglalásnak, meggyőzésnek, mozgósításnak minősülhet. Tiltott pártpolitikai tevékenység minden olyan cselekmény, amellyel – akár az iskolahasználók körében, akár a diákok felhasználásával a szélesebb nyilvánosság előtt – egy párt vagy politikus nézeteit közvetlenül vagy közvetve terjesztik, népszerűségét növelik vagy rontják. A pártpolitika tilalma abszolút, az alól a gyerekek, illetve szüleik hozzájárulása sem teremt kivételt.
  4. A pedagógus köteles az emberi jogi és demokratikus értékekkel összhangban a politikával kapcsolatos ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítésére, az eltérő politikai értékítéletek lehetőségeinek bemutatására. Különösen figyelmet kell fordítania a kirekesztő politikai megnyilvánulások visszaszorítására. Világnézetét, politikai meggyőződését nem köteles eltitkolni, de pártpolitikai célokat követve nem szólhat és cselekedhet.
  5. A véleménynyilvánítás, a politikai tárgyú szólás, gyülekezés szabadsága a diákokat is megilleti, de tekintettel az iskolák kényszerközösség-jellegére iskolai pártpolitikai megnyilvánulásaik korlátozhatók. A pedagógusnak a diákokat úgy kell ösztönöznie az önálló politikai véleményformálásra és vitára, hogy közben gondoskodik az információk, ismeretek tárgyilagos átadásáról, a többoldalú megközelítésről, a vélemények sokféleségének bemutatásáról, az emberi jogi és demokratikus értékek hangsúlyozásáról, továbbá biztosítja, hogy a vitában a tanulók egymás jogait is tiszteletben tartsák. Az iskolának támogatnia kell a tanulók egyéni és csoportos önképzését, tájékozódási törekvéseit a politikai eszmék történetére és jelenkori kínálatára is kiterjedően.
  6. A tanulót és a szülőt nem érheti hátrány politikai meggyőződése, annak jogszerű kinyilvánítása vagy az attól való tartózkodás miatt. Hátránynak minősül bármely, a tanuló vagy a szülő számára kedvezőtlen következmény vagy valamilyen hátrány kilátásba helyezése, amelyek az érintett jogai gyakorlásával, kötelezettségei teljesítésével, a tanuló értékelésével, fegyelmezésével, a közösségi helyzetével függ össze.
  7. A tanuló és a szülő nem hozható olyan helyzetbe, amely politikai meggyőződésének feltárására vagy nézeteivel ellentétes cselekvésre készteti vagy arra, hogy véleménye jogszerű kinyilvánításától tartózkodjon. Késztetésnek minősül az is, ha a tanuló vagy a szülő alappal tarthat attól, hogy hátrány éri azért, mert valamit tesz vagy nem tesz. Késztetésnek tekintendő továbbá minden olyan cselekedet vagy magatartás, amely az érintettet az oktatási és nevelési eszközöket, az iskolai függőségi viszonyokat, a gyermek életkorát vagy a pedagógusokkal való bizalmi viszonyát felhasználva befolyásolja. Olyan iskolai feladat nem adható, amely politikai véleményt, meggyőződést közvetít, vagy ilyen kinyilvánítását igényli.
  8. Az oktatási szereplők közötti hagyományos vagy elektronikus kommunikációs csatornák (pl. levelezőlisták, facebook) sem a gyermekek, tanulók felügyelete ellátásának ideje alatt, sem azon kívül nem használhatók fel pártpolitikai célra, illetve olyan politikai kommunikációra, amely nem kapcsolódik az iskola oktatási és nevelési céljaihoz.

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s