Adják vissza a gyerekkort – egy édesapa véleménye

Feltettünk egy kérdést a Facebook-oldalunkon, amit sokan olvasnak. Arra voltunk kíváncsiak, kivel beszéltek saját gyermekeik tanárai arról a tiltakozáshullámról, ami jelenleg is zajlik. Sajnos nem válaszolt ilyen szülő, pedig több ezren olvasták a posztot, de egy édesapa megosztotta gondolatait arról, őt mi foglalkoztatja. Az írást a szerző, Kuti István, két iskolás gyerek édesapja, hozzájárulásával közöljük. Tegye fel a kezét, aki nem érez szinte nap mint nap hasonlóan.

“Nekem az első és legfontosabb az lenne hogy adják vissza a gyermekeinket, az Ő gyermekkorukat, ne legyen az hogy egész napos iskola után este fél nyolckor még írjuk a leckét, és a gyerek sírva fakad hogy már nem bírja, mert még tanulnivaló is van. Erre fel azt hallom vissza, hogy az úgynevezett tiltakozás fő vonalába a pedagógusok léte, anyagi javaik, és az ő szabadidejük lépett. Nyilván ezeken is kell változtatni, de én csak és kizárólag úgy tudnék támogatni -szülőként- bárminemű tiltakozást, vagy kérést, ha az ELSŐSORBAN a gyerekekről, az iszonyú hosszú tanulós napjaikról, a végigtanult vasárnapjaikról, a véget nem érő házi feladatok megszüntetéséről szólna. A sok felelsleges tananyagról is.

Úgy tanul a gyerek a holnapi német dolgozatra, hogy közben azon stresszel, “földrajzból” is dogát írnak, többek között Chile gazdaságföldrajzáról. Így nem lehet idegen nyelvet tanulni! Ezen felindulva gondolatkísérletet végeztem… Képzeletben elmentem Chilébe, és Santiago főutcáján megkérdeztem tíz amígót, ugyan mondják már el hogy a 2000-es évek elején mi volt a helyzet Magyarországon a vasérc körül… Hát amekkorát kaptam azoktól a derék latinoktól.. Rögvest átrepültem az Andok felett. Vicces ez, vagy szomorúan vicces? Meglehet, pedig fordítva így van, a gyerekem most az magolja, hogy miként állt Chile vasérctermelése x akárhány évvel ezelőtt. Szerintem nem csak a magyar helyzetet nem ismernék a chileiek, hanem még azt sem hogy ők maguk hogy állnak a vasércükkel. Brr.

Aztán a gyermeket tovább nyaggatják a kémiával, mégpedig számolja ki hogy X mol kálium bromátból hő hatására hány X mol kálium bromid keletkezik. MICSODAAA??? Emberek! Tegye fel a kezét akinek van otthon kálium bromátja, és még hőt is közöl vele, hogy aztán az kálium bromiddá válhasson!! Nem, nem látom a kezeket! Senkinél sincs otthon kálium bromát?! Elárulok egy titkot! A kémia szertárban sincs… De azért fontos, ugye?! Kérdezem a lánytól: aztán édes lányom azt tanuljátok-e hogy egy pohár, asztalon hagyott szobahőmérsékletű tejben lévő tejcukor miként alakul át (mondjuk?) tejsavvá? -Nem, apa, azt nem tanultuk! Minek is, ugye, elég ha tudják a bromidról a kétismeretlenes egyenletet! Mert ma Magyarországon ez a kémia, nem pedig az ami az asztalunkon, hűtőnkben, tepsinkben, mosogatónkban, fürdőkádunkban, és egyéb irányú szoros környezetünkben zajlik..”

 

Advertisements

One thought on “Adják vissza a gyerekkort – egy édesapa véleménye

  1. Annyira kedves, hogy mindenki csak azt latja, hogy a sajat dolgainkert allunkn ki, a gyerekekert nem

    Ha nekunk max 22 orank van tobbet tudunk keszulni, igenyesebb lesz amit leadunk az oran. A kotelezo benntartozkodas eltorlese a gyerekekre is vonatkozik, ahogy a tantargyi kovetelmenyek, a nat megreformalasa is. Igen szerintunk is borzalmas, hogy egy hatodikos mar az 1848-as szabadsagharcrol tanul es hogy negyedik osztalyban bejonnek a tortek, es a sok idiota folosleges ismeretanyag, mint a fenti peldakban.

    Nekunk sem jo ez.

    De valamiert egyre tobb helyrol olvasom vissza, hogy csak tobb penzt akarunk es a sajat eletunket kenyelmesse tenni…. Pedig ez nem igaz.

    Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s