PISA vélemény az EPA szemüvegén át

A mostani PISA-mérés eredményéért nem csak a négy évvel ezelőtt bevezetett új Nemzeti Alaptanterv okolható. Azok a gyerekek, akik most 15 évesen részt vettek a tesztek megírásában, még a korábbi helyi tantervek szerint tanultak” – mondja Salamon Eszter, a kontinens-szerte 150 millió szülőt reprezentáló European Parents’ Association (EPA), azaz Európai Szülők Egyesületének elnöke, aki egyben a magyarországi tagszervezet, az ESZME elnökségi tagja is).

Az EPA ugyanakkor osztja a Noam Chomsky által vezetett csoport kritikus véleményét, amely szerint a PISA-mérés nem alkalmas arra, hogy képet adjon arról, milyen hasznos tudással rendelkeznek a gyerekek. – A szövegértés mérése a leginkább hasznos pont benne, de nyoma sincs a munkaadók által elvárt, sztenderdizált tesztekkel nem is nagyon mérhető készségeknek, a kritikai gondolkodásnak, az együttműködési képességnek vagy a legfontosabbnak, a tanuláshoz való pozitív hozzáállásnak – mondja Salamon Eszter, aki szerint ugyanakkor a tragikus PISA eredmény fontos tünete a rendszer működésképtelenségének. – Számos szülő tapasztalja, hogy a tanárok viselkedése, tanítási stílusa is megváltozott az új rendszerben – állítja. Gond az is, hogy pályán maradtak nagy része ráadásul kiégett vagy alkalmatlan – teszi hozzá. Az egyesületi vezető úgy értékeli, azok a tanárok, akik az Orbán-rezsimben nem váltottak pályát vagy országot, lényegében kollaboránsnak tekinthetők, „letanítják” az új tantervet az új, embertelen óraszámokat óriási házi feladatokkal tetézve.

Arra a kérdésre, az emberek miért tűrik, hogy a gyerekeik egy ennyire gyerekellenes rendszerben cseperedjenek, azt mondja: a szülők, jogosan tartva attól, hogy retorzió éri a gyereket, nem konfrontálódnak az iskolával. Nem csoda, hogy az ESZME egyetlen, oktatási jogsérelemmel kapcsolatos ügyet sem tudott elvinni az Európai Bíróságra. Arra pedig, hogy a „kockásinges tüntetések” miért fulladtak ki, az a válasza: a januárban kezdődő tiltakozásoknak még volt remény, hogy a gyerekek érdekeiről is szó lesz, azonban februárra már látszott, hogy ezek az akciók nem a gyerekekről szólnak, így nem kaptak tömeges támogatást a szülőktől. Példaként említi, hogy a tiltakozók nem vállaltak gyerekpárti akciókat, amiket a jelenlegi jogszabályi környezet is lehetővé tesz, mondjuk „kockás ingben nem buktatunk elsős gyereket”, vagy „kockásinges tanár nem rak ki 16 évesen diákot az iskolából”.

A szülők lábbal tiltakoznak: a tömeges kivándorlás Salamon Eszter szerint ezt jelzi. A családok az oktatás miatt választják az emigrációt, sokszor jó állásokat feladva menekítik a gyerekeket. Saját adataik szerint mindegy félmillió gyerek él ma már külföldön vagy ingázik határ menti iskolákba.  – A tiltakozások azért maradnak el, mert a nyomás, amit a szülők a rendszerre helyezhetnének, kimegy azon a szelepen, amit országhatárnak hívnak – magyarázza Salamon Eszter, aki hangsúlyozza: minden kritikai észrevétele mellett a PISA-eredményeket jó alkalomnak tartja arra, hogy végre érdemben lehessen az oktatásról beszélni.

A cikk a 168 óra 2016/50. számában jelent meg

Kapcsolódó cikk: http://168ora.hu/lesz-lazadas-horn-gyorgy-politika-maga-ala-gyurte-az-iskolakat/

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s