Kicsit savanyú, kicsit sárga és nem a miénk

Sokan keresik a február 5-i újabb, igencsak vérszegényre sikerült pedagógustüntetés kudarcának okát. (Úgy tudjuk, számos civil szervezet, köztük oktatásban érdekeltek, kapott meghívást, hogy jelenlétével, beszéddel, akármivel támogassa az eseményt. Az ESZME nem volt közöttük.) Egy lehetséges magyarázat:

A pedagógusok ’mozgalma’ a civilség paródiája, tanítani lehetne belőle, hogyan nem szabad civilt játszani. A ’mozgalom’ tartalmi elemeit itt most nem kívánjuk elemezni, kizárólag annak antidemokratikus voltát, amely egyben egy ígéretesen indult mozgolódást vezetett oda, hogy ma már lényegében csak a média folyamatos figyelme okán tűnik úgy, mintha létezne.

2016 januárjában elindult egy pedagógus mozgolódás, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium 2015 novemberi levelét hirtelen megtalálva, amihez nagyon gyorsan csatlakozott a hazai iskolák nagyjából 15%-a, nagyjából 800 iskola tantestületeik többségi vagy egyhangú döntésével, és azt az első pillanattól örömmel üdvözölték a szülők is reménykedve, hogy a gyerekek érdekében történik majd valami. (Az ESZME a korai támogatók között már akkor felhívta a figyelmet arra, a gyerekekről kell szóljon a mozgalom, ha a szülők támogatását is meg akarja nyerni.) A levél támogatóit egy kis csoport egyszercsak elkezdte ’Tanítanék mozgalomnak’ nevezni és nevükben kezdett nyilatkozni Pilz Olivér, Pukli István és Törley Katalin, mindenféle egyeztetés nélkül. Született egy négypontos, már egyértelműen pedagógusérdekű második levélféle is és elindultak különböző akciók.

2016 márciusában sztrájkot készült hirdetni a mozgalom, akkor megkérdezték az eredeti levél támogatóit, hogy támogatják-e azt, amit akkor csináltak illetve csinálni készülnek. Ekkorra az összes támogató legfeljebb 220 iskolára csökkent (ennyien válaszoltak a kiküldött kérdésekre), az eredeti szám negyedére, de nem tudható, hogy a válaszadók valóban intézmények nevében, a korábbiakhoz hasonlóan tantestületi döntéssel a hátuk mögött válaszoltak-e. A kérdőív kiküldésekor jelezték, választ már csak tantestületektől várnak választ, így kizárva ’mozgalmukból’ mindenki mást, elsősorban a szülőket és a diákokat. Az egyik kérdés az volt, elégedettek-e a döntéshozatali módszerrel, amelyben a három említett személy találja ki a ’mozgalom’ akcióit. Erre a kérdésre ennek a maradék 25%-nak is mindössze 7,3% válaszolt igennel, 69,1% azt követelte, rendszeresen egyeztessenek velük, mint csatlakozó intézménnyel a hölgy és urak. Ekkor tehát a ’mozgalom’ „demokratikus civilségével” 15-16 intézmény (vagy ember) volt elégedett.

A csatlakozók vagy támogatók által igényelt egyeztetés ezután sem történt meg, a ’mozgalom’ még egy alkalommal, október elején fordult azokhoz az emberekhez, akiknek a hátán a média reflektorfényének melegébe kerülhettek, egy kinyilatkoztató levél végén, amelyben tájékoztattak mindenkit, hogy Pukli nélkül is folytatják, szavazni lehetett arra, hogy Pukli István helyett Sulyok Blanka legyen az új triumvír. A szavazás eredménye már nem nyilvános, október 3. óta a három celeb nem kívánt szóba állni azokkal a pedagógusokkal sem, akik támogathatnák őket. (Az már mellékszál a történetben, hogy miután a szülőket még a látszatdemokratikus folyamatból is kizárták, nem állnak szóba szülői szervezetekkel, mivel senkivel nem kívánnak egyeztetni, csatlakozást, bezupálást várnak el, az együttműködés gondolatát elutasítják. A sors fintora, hogy bármennyire próbálkoznak, nem sikerül kreálniuk maguknak egy saját keszeisándort.)

A pedagógus hivatása megkövetelné, hogy ne ártson a rá bízott gyerekeknek. A Tanítanék, azzal, hogy semmit nem tett a gyerekek terheinek csökkentésére, helyzetük javítására, amire pedig lenne lehetőség a jelenlegi szabályozási keretek között, bebizonyította, hogy pedagógus érdekképviseleti tevékenységet folytat. A márciusban még meglévő 220 támogató/támogató intézmény 40,4%-a azt is kérte, egyeztessenek a már korábban is létező, ráadásul szervezettel rendelkező, nem amőbaszerűen megfoghatatlan szakszervezetekkel az akciókról. Ez az egyeztetés sem látszik megtörténni, a triumvirátus mindenkitől azt várja, hogy az agyukból kipattanó akciókat támogassák, valósítsák meg. És közben már nincs olyan gyerek, akit ugyanezek az emberek ne tanítanának rendületlenül a NER keretei között, ezzel is példát mutatva arról, milyen az, amikor valaki bort iszik és vizet prédikál, nevezetesen demokráciáról papol és autokratikusan viselkedik, arról papol, hogy ez a rendszer nem működik, de működteti.

Leave a comment