Plusz egyedik, nyelvi évfolyamot a középiskolákban

Az alapvető jogok biztosa februárban nyilvánosságra hozott jelentésében kifogásolta, hogy a kormány nem teremtette meg a középfokú nyelvvizsga, mint kötelező felsőoktatási bemeneti követelmény, feltételeit. Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) üdvözli a nyelvvizsga, mint bemeneti követelmény bevezetését, különös tekintettel arra, hogy ez a külföldi tanulmányokhoz elengedhetetlen, így nem támogatja a bevezetés elhalasztását. Ugyanakkor az ESZME ezúton kezdeményezi, hogy a kormány 2019 szeptemberétől biztosítsa egy ’plusz egyedik’, felkészítő évfolyam indításának lehetőségét a gimnáziumok és szakgimnáziumok számára, amely egy tanév alatt biztosítja

  • a felkészülést a középfokú nyelvvizsgára illetve az azzal egyenértékű emelt szintű érettségire idegen nyelvből, továbbá
  • igény, szükség szerint a felkészülést a magyarországi egyetemi felvételihez szükséges emelt szintű érettségire legfeljebb 2 további tantárgyból.

A kormány Ifjúsági Garancia kötelezettsége keretében tegye lehetővé a felkészítő évfolyamon való részvételt azok számára is, akik sikeres középszintű érettségit, esetleg emelt szintű érettségi(ke)t is tettek, de a nyelvvizsga követelményének nem tudtak sikeresen eleget tenni, viszont a jogosult 25 év alatti korosztályhoz tartoznak.

Az EU országai nagy részében a nyelvtudás tanúsítása eddig is bemeneti követelmény volt. Ezért kérjük továbbá a kormányt, gondoskodjon róla, hogy a magyar állami nyelvvizsgákat tanúsító bizonyítványok mellett a fiatalok az EU-ban elfogadott nemzetközi tanústást kapjanak, vagy kössön államközi megállapodásokat annak érdekében, hogy az emelt szintű érettségi keretében megszerezhető B2 szintű nyelvvizsgát illetve a C1 szintű magyar állami nyelvvizsgát más EU országok egyetemei az egyetemi autonómia megőrzése mellett is elfogadják.

A plusz egyedik év 2019-es bevezetése, abban az esetben, ha a vonatkozó szabályozás 2017 szeptemberéig megszületik, lehetővé tenné a középiskolások terheinek bizonyos mértékű csökkentését. A 2017 szeptemberétől fakultációkat választó középiskolások számára így éppen elég lenne az idő a felkészülésre, és a szülőkkel közösen döntést hozhatnának arról, fel kívánnak-e készülni emelt szintű érettségire a 12. évfolyam végére, vagy inkább lassabb tempóban, a középszintű érettségi után, a felkészítő évfolyamon.

Javasoljuk továbbá, hogy a kormány segítse elő a fiatalok nyelvtanulását azzal is, hogy az állami médiában ’12 éves kortól nem ajánlott’ vagy magasabb életkori korlátozású külföldi tévéprogramokat csak feliratosan sugározzanak, és erre ösztönözze a kereskedelmi médiát is. Szakemberek szerint a magyar nyelvoktatás óraszáma, a tanárok képzése és a rendelkezésre álló, nemzetközi kiadású tankönyvek nem indokolják, hogy a magyarok nyelvtudása gyengébb legyen, mint a skandináv fiataloké. A különbség egyik oka minden bizonnyal az általánosan elterjedt szinkronizálás.

Ha egyetért velünk, jelezze azt aláírásával is itt.

Ugyanezt levélben megküldtük Balog Zoltán miniszternek, továbbá Rétvári Bence és Palkovics László államtitkároknak is.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s